Tanács
Van tárgyalási mandátum
2025. november 26-án a Tanács végre elfogadta a saját álláspontját a végleges rendelethez. Ezzel a dosszié nem került le a napirendről, hanem belépett a valódi alku fázisába.
📍 Most mi történik?
Ez az oldal nem az alapvitát ismétli el, hanem azt mutatja meg, hol tart most ténylegesen az ügy, mi változott 2025 ősz óta, és mire kell figyelni a következő hónapokban.
Parlament
Nem blankó felhatalmazást adott
2026. március 11-én az EP csak olyan átmeneti hosszabbítást támogatott, amely célzottabb, arányosabb, és nem terjedne ki az end-to-end titkosított kommunikációra.
Átmeneti szabály
Még mindig érzékeny pont
Az ideiglenes kivétel azért kulcskérdés, mert a végleges rendelet addig biztosan nem készül el. Itt dől el, meddig és milyen feltételekkel marad életben a jelenlegi szkennelési logika.
Következő szakasz
A végleges rendelet ügye tovább fut
A Tanács 2026. márciusi tájékoztatója szerint a második trilógus után a technikai kompromisszumkeresés folytatódik, a harmadik trilógust pedig 2026 májusára tervezték.
Mi változott 2025 október óta?
1
2025. november 26.
A Tanács közös álláspontra jutott a végleges, hosszú távú rendeletről. Ez volt az a pont, ahol a korábbi politikai bénultság tárgyalási mandátummá alakult.
2
2025. december – 2026. február
Elindultak az intézményközi tárgyalások a végleges szabályozásról. Az első trilógus 2025. december 9-én volt, a második 2026. február 26-án.
3
2025. december 19.
A Bizottság külön javaslatot tett az átmeneti derogáció meghosszabbítására is, mert a végleges rendelet addigra már láthatóan nem készül el időben.
4
2026. március 11.
A Parlament megszavazta az átmeneti hosszabbítást, de csak szűkebb feltételekkel: célzottság, arányosság, ismert CSAM, flagger-alapú jelzés, és az E2EE védelme.
5
2026. tavasz
A vita így már nem arról szól, hogy lesz-e egyáltalán szabályozás, hanem arról, hogy sikerül-e megakadályozni az indiszkriminatív szkennelés normalizálását.
Mi látszik most a közeljövőből?
1. A tárgyalás nem állt le
A Tanács és a Parlament közti alapvető törésvonalak továbbra is ott vannak: mennyire lehet széles a szkennelés, és mennyire marad sértetlen a titkosítás gyakorlati értéke.
2. A nyomást fenn akarják tartani
Intézményi szinten továbbra is az látszik, hogy a szkennelési képesség jogalapját nem elengedni, hanem újra és újra stabilizálni próbálják.
3. Ezért most politikai nyomás kell
Nem elég a háttérkritika. A következő hónapokban az számít, hogy a döntéshozók milyen vörös vonalakat éreznek valós politikai költségnek.
Kriptoanarchista olvasatban: a veszély nem csak egy rossz szöveg, hanem a precedens. Ha a privát kommunikáció szkennelése egyszer legitim, „átmeneti”, szabályozott eszközzé válik, később már nem az elv, hanem csak a kiterjesztés mértéke lesz vita tárgya.
Mit jelent ez neked?
A jelenlegi állapot alapján nem az a fő kérdés, hogy „megy-e még ez a törvény”, hanem az, hogy milyen formában megy tovább, és sikerül-e megakadályozni, hogy a célzott fellépés helyett a tömeges előszűrés logikája maradjon életben.